Az ezred legénysége Erdélyből származott, parancsnoka Kiss Ernő ezredes és tisztikarának több mint fele végigszolgálta a szabadságharcot. Az ezred - elsősorban Kiss Ernő hűségének köszönhetően - kiváló törzstisztek sorát és három tábornokot is adott a szabadságharc katonai felsővezetésébe. Kiss Ernő ezredes (1848 okt. 12-től), gróf Vécsey Károly őrnagy (1848 dec. 12-től), és Pikéty Ágoston első kapitány (1849 jún. 26-tól) is tábornok lett a szabadságharc folyamán.
Az ezredet még a 18. században, Mária Terézia királynő utasítására (1742-ben) alapították erdélyi újoncokból, az osztrák örökösödési háború (1740-1748) hadműveleteire tekintettel. Első parancsnoka Kálnoky Antal ezredes volt (aki későbbi katonai pályfutása során a lovassági tábornoki rendfokozatba emelkedve is ezredtulajdonosi jogait 1784-ig megtartotta). Az 1848-49. évi szabadságharc idején Ernő Ágost, Hannover királya volt - 1847 és 1852 között - az ezred tulajdonosa és névadója.
A 2. Hannover huszárezred volt az egyetlen lovas alakulat, amely a szabadságharc folyamán mindvégig egyben tartva, ugyanabban a hadtestben harcolt. A többi huszár-alakulatot többnyire osztály kötelékben, különböző magasabb egységekben alkalmazták. A 2. Huszárezred a - Délvidékről, a Tisza középső folyásához felrendelt csapatokból megalakuló - III. hadtestbe osztva (Damjanich János, Knézich Károly majd gróf Leiningen-Westerburg Károly tábornokok parancsnosága alatt) harcolta végig a tavaszi és a nyári hadjáratot, egészen a világosi fegyverletételig.
A hannover-huszárok részt vettek a szolnoki ütközetben, az isaszegi, a nagysallói, a peredi csatákban, majd a Komárom környéki hadműveletekben 1849 nyarán. A Görgey Artúr tábornok által vezetett, aradi összpontosításhoz történő levonulás során, az orosz lovassággal csaptak össze többször is. Valamennyi ütközetben jól helyt álltak. A hadseregvezetés a legmegbízhatóbb alakulatként tartotta számon, s rendszerint a döntő ütközethez tartalékolta az ezredet.
A szabadságharc alatt négy kiváló huszártiszt: a délvidéki hadműveletek során előbb Kiss Ernő (1848. okt 12-ig), majd gróf Vécsey Károly (1848. dec 12-ig), a III. hadtest kötelékében - a tavaszi és nyári hadműveletek során - előbb Pikéty Ágoston (1849. jún. 26-ig), majd Galvagni Cézár egészen a fegyverletételig (1849. aug 13-ig), volt az ezred parancsnoka.