A Mecsek vidék egyik legjobb állapotában megmaradt és legismertebb vára a siklósi vár. Árpád-házi királyaink uralkodása alatt, a 13. században épült, és a Kán nembeli Siklósi család birtoka volt, amíg Zsigmond király 1387-ben el nem kobozta, majd néhány évvel később a Garai családnak adományozta.
Siklós egy évszázadon át volt a Garai család birtokában, akik családi rezidenciájukat is itt rendezték be, és a várat ennek megfelelően és ehhez méltóan, egy gótikus várkastéllyá építették át. 1482-ben Garai Jób - az akkori birtokos örökös nélküli - halálát követően Mátyás király a várat fiának, Corvin Jánosnak adományozta.
Corvin János 1494-ben eladta a várat, a bajnai Both testvérek vásárolták meg, majd tőlük szintén vásárlás útján a Perényiek szerezték meg 1507-ben. A Perényiek a gótikus várkastélyt, számos reneszánsz építészeti elemmel gazdagítva átépítették, a vár védműveit - a kor hadászati követelményeinek megfelelően - korszerű bástyákkal erősítették meg.
1526-ban - a Mohácsi csatavesztés idején - a vár úrnője Perényi Péter özvegye, az a Kanizsai Dorottya volt, aki eltemettette a mohácsnál elesetteket. Majd Siklós urai a közeledő török veszély elől a biztonságosabb Sárospataki birtokukra költöztek. A siklósi vár - Buda elestét követően - 1543-ban török kézre került, és másfél évszázadig ott is maradt. Hosszú török megszállást követően 1686-ban sikerült felszabadítani.
A vár katonai szerepet utoljára a Rákóczi-szabadságharc alatt töltött be. A harcok elültét követően, a vár új birtokosai - a Batthyányak - helyreállították és korszerűsítették. Hadászati jelentősége nem lévén, az elkövetkező évszázadok megkímélték a tejes pusztulástól.
Napjainkban turista látványosságként látogatható. Egy időben turista szálló is működött benne. 1963-ban itt forgatták - a története szerint itt is játszódó - A Tenkes kapitánya című történelmi kaland filmsorozatot.