Mi mozgatja a világot?

"Kitartok amellett, hogy a világ Isten lenyomata, hely, ahonnan Isten kivonult. Noha ez a szemlélet kissé bonyolulttá teszi a világ megértését és kétségessé teszi a személyiség értékét, valamint csökkenti az ember ellenállását a szülők terrorjával szemben, végül mégiscsak olyan tévedésekhez vezet, melyek felvilágosítóbbak a megcáfolhatatlan tudományos felfedezéseknél.

Az Isten "alakjának" felismerése bármely eseményben tudniillik mindig az egészre és nem csak egy részletre vonatkozik. Ha a fák az alkonyatban mozgásképtelenek, elvarázsolt hajdani emberek csoportját jelenítik meg, hajukban, karjaikban almákkal, s jellegzetes csöndjüket folyamatos lassú beszédnek halljuk, az sokkal inkább utal történelmünk kezdeteinek titokzatosságára, mint ha ugyanezt a kertet csak méreteivel, a gyümölcsfák mennyiségével és hasznosságával határoznánk meg.

Lehetetlen vállalkozásnak tartom, vagy nem is tudom minek nevezzem, életünket úgy élni le, hogy figyelmen kívül hagyjuk azt az elkerülhetetlen élményt, melyben élesen megkülönböztetjük magunkat másoktól, hogy föl ne fedezzük azt a különös tényt, hogy különbözésünk egyben mindennél magasabb rendű valóságunk, és éppen ez tesz alkalmassá arra, hogy szeressük a világot, és egynek érezzük magunkat vele."

(Könyv az építészetről, Makovecz I.)

Balaton, a magyar tenger

Magyarország egyik leglátogatottabb idegenforgalmi célpontja a Balaton. "Magyar tenger", ahogyan mi, hazai gyalogos és autós turisták emlegetjük. De mit is tudunk róla valójában? Ismerkedjünk egy kicsit, nézzük meg a történetét.

A geológia ókorban sekély tenger borította a Balaton vidéket, később a pannon tenger lassan tóvá vált, vize kiédesedett és mintegy húsz-huszonöt ezer évvel ezelőtt kialakult a mai tómedence. Csapadékos időszakban a vízfelület a mainak a kétszeresét is elérte, a vízszint pedig még a múlt század elején is négy-öt méterrel magasabb volt, mint napjainkban.

1863-ban készült el a siófoki zsilip, ettől kezdve egy alacsonyabb szinten állandósítani tudták a vízszintet. 1945 után a "legyen a Balaton mindenkié" demokratikus jelszava sok kárt okozott a tónak. A rohamszerű miniparcellázások után igénytelen épületek és üdülők tömege lepte el a partot, a Balatont szinte körbebetonozták, az ősi hínárvegetáció jelentősen visszaszorult, a Keszthelyi-öböl fokozatosan eliszaposodott.

Az évezred végére változott némileg a helyzet, a környezetvédelmi előírások előtérbe kerültek, vissza állították a Kis-Balaton szűrő szerepét, a tó víz minősége láthatóan javult.

A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava, sokak számára nyári úti cél, turisztikai látványosság. Vannak akik a varázslatos táj miatt, mások a nyugalom és a pihenés, vagy éppen a nyüzsgő élete miatt szeretik. A gyógyulni vágyók Füred vagy Hévíz gyógyvize miatt jönnek ide, mások a Balaton-felvidék váraira és látnivalóira kíváncsiak, vagy a balatoni borok és borospincék vendégmarasztaló hangulatát keresik.

A napsütés, a víz és a táj együtt alkotja a Balaton vonzerejét. A napsütés mediterrán jellegű, a víz selymesen lágy és meleg.

Gazdag tehát a Balaton vonzereje, de még gazdagabb a természeti értékek tárháza. A Kis-Balaton nemzetközi jelentőségű vadvizei, a Tihanyi-félsziget melegkedvelő növény- és állatvilága, a Tapolcai-medence csonka kúp alakú bazalttakarós tanúhegyei, a Badacsony szőlőhegye, a szigligeti várhegy romjai, a Káli-medence geológiai értékei és a medence mesebeli fekvésű falvai, mind ide sorolhatók.

A Balaton és a Balaton-felvidék természeti gazdagságának ápolására, értékeinek megőrzésére létesítették a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot.

Ha a turisztikai szempontok, a wellness és a business érdekei, a természet kívánságaival összhangba hozhatók, akkor az eljövendő generációk számára megőrizhető lesz a Balaton.