Egy bölcs ember egyszer azt mondta: ha valakit igazán szeretsz, elengeded. Ha visszajön hozzád, örökre a tiéd marad, ha nem, akkor soha nem is volt igazán a tiéd! Amikor nagy csalódás ér bennünket azt hisszük itt a világ vége. Holott lehet, hogy csak egy új kaland veszi kezdetét.
A férfiak és a nők között az egyik legalapvetőbb különbség abban mutatkozik meg, hogy miként birkóznak meg a stresszel. A férfiakat a váratlan helyzetek okozta alkalmazkodás kényszere visszahúzódásra, magukba zárkózásra és erős összpontosításra készteti ("elvonul a barlangjába"), míg a nőket feldúlja, kiborítja és érzelmileg megviseli ("...és csak beszél, csak beszél").
Ilyen állapotban a férfi és a nő is másképpen érzi jól magát, más úton jut vissza természetes nyugalmi állapotába. A férfi attól lesz jobban, ha meg tudja oldani a problémáját, a nő viszont attól, ha kibeszélheti a problémáját. Ha ezt a - férfi és nő közötti probléma kezelési - különbséget a másik fél figyelmen kívül hagyja, nem vesz tudomást róla, azzal csak felesleges súrlódásokat és összetűzéseket okoz.
A mayerlingi tragédia előzményei
Rudolf trónörököst kora gyermekkorától fogva egy hatalmas, sok nemzetiségű, egész Közép-Európát magába foglaló birodalom, az Osztrák-Magyar Monarchia leendő uralkodójának nevelték. Ferenc József császár- és király pontosan tudta, hogy a Monarchiát csak erős hadsereg segítségével tudja egybe tartani, ezért Rudolfot kezdettől fogva katonának neveltette, hogy készen álljon majd hivatása teljesítésére, amikor a császári hadsereg az ő parancsnoksága alá kerül.
Nem így gondolkodott viszont Erzsébet császár- és királyné, mert a szabadelvű, humanista gondolkodású Thurnburgot is a fia mellé fogadta tanítónak, hogy a trónörökös az életet is tanulja, ne csak a menetelés vagy a hadvezetés fortélyait. Rudolf katonaiskoláit befejezve rádöbbent, hogy jelentősen megváltoztak az idők, megcsapta orrát az apja kormányozta birodalom rothadásának a bűze.
"A császárság nem más, mint hatalmas romhalmaz, amely még áll, de előbb vagy utóbb szükségképpen le fog omlani,... az egész emberiségnek kijár a szabadság, ez a hajó a következő viharban menthetetlenül elsüllyed" - írta egy értekezésében a még csak 15 éves trónörökös. Forradalmi gondolatok ezek, nem trónörököshöz méltóak, gondolta Ferenc József - megismerve fiának politikai felfogását - és mindent elkövetett annak érdekében, hogy Rudolf ne árthassa bele magát az államügyekbe.
Rudolfot - sok más osztrák és magyar kortársával együtt - nyugtalansággal töltötte el az is, hogy a Monarchia túlságosan szorosra fűzte kapcsolatait a porosz Hohenzollerek uralma alatt nemrég egyesült Németországgal. Egy időben - titokban - arról ábrándozott, hogy a tolerancia és az együttműködés jegyében egyesülhet egy szép napon egész Európa. Úgy gondolta álma meg is valósul majd, ha trónra kerül ő maga és a másik két szabadelvű trónörökös, Németországban Frigyes herceg, Nagy-Britanniában pedig Edward walesi herceg.
Ez az álom azonban gyorsan szertefoszlott, mert Frigyes egy évvel a trónra kerülése után rákban meghalt. Fia, a fellengzős stílusú II.Vilmos császár pedig a legkevésbé sem osztotta Rudolfnak a béke jegyében egyesülő Európával kapcsolatos reményeit. Ami pedig Edward walesi herceget illeti, ő csak jóval később - 1901-ben - léphetett trónra, mert anyja, Viktória királynő sokáig élt és uralkodott.
Rudolf évekig nagy népszerűségnek örvendett, különösen a Monarchia magyar felében. Viszont 1888-ban kezdett elszigetelődni. Felismerte, hogy nézetei és felfogása tarthatatlanná vált, számot vetett politikai kudarcával. Élete hátralévő egy évében kicsapongó életet élt, majd 1889 január 29-én elkocsizott Mayerlingbe Vetsera Mária bárónővel. Másnap hajnalban következett be a tragédia. Pontos részletek nem ismertek, öngyilkosság vagy politikai merénylet? Talán már sohasem tudjuk meg: mi is történt azon a januári szerda hajnalon?
Nem így gondolkodott viszont Erzsébet császár- és királyné, mert a szabadelvű, humanista gondolkodású Thurnburgot is a fia mellé fogadta tanítónak, hogy a trónörökös az életet is tanulja, ne csak a menetelés vagy a hadvezetés fortélyait. Rudolf katonaiskoláit befejezve rádöbbent, hogy jelentősen megváltoztak az idők, megcsapta orrát az apja kormányozta birodalom rothadásának a bűze.
"A császárság nem más, mint hatalmas romhalmaz, amely még áll, de előbb vagy utóbb szükségképpen le fog omlani,... az egész emberiségnek kijár a szabadság, ez a hajó a következő viharban menthetetlenül elsüllyed" - írta egy értekezésében a még csak 15 éves trónörökös. Forradalmi gondolatok ezek, nem trónörököshöz méltóak, gondolta Ferenc József - megismerve fiának politikai felfogását - és mindent elkövetett annak érdekében, hogy Rudolf ne árthassa bele magát az államügyekbe.
Rudolfot - sok más osztrák és magyar kortársával együtt - nyugtalansággal töltötte el az is, hogy a Monarchia túlságosan szorosra fűzte kapcsolatait a porosz Hohenzollerek uralma alatt nemrég egyesült Németországgal. Egy időben - titokban - arról ábrándozott, hogy a tolerancia és az együttműködés jegyében egyesülhet egy szép napon egész Európa. Úgy gondolta álma meg is valósul majd, ha trónra kerül ő maga és a másik két szabadelvű trónörökös, Németországban Frigyes herceg, Nagy-Britanniában pedig Edward walesi herceg.
Ez az álom azonban gyorsan szertefoszlott, mert Frigyes egy évvel a trónra kerülése után rákban meghalt. Fia, a fellengzős stílusú II.Vilmos császár pedig a legkevésbé sem osztotta Rudolfnak a béke jegyében egyesülő Európával kapcsolatos reményeit. Ami pedig Edward walesi herceget illeti, ő csak jóval később - 1901-ben - léphetett trónra, mert anyja, Viktória királynő sokáig élt és uralkodott.
Rudolf évekig nagy népszerűségnek örvendett, különösen a Monarchia magyar felében. Viszont 1888-ban kezdett elszigetelődni. Felismerte, hogy nézetei és felfogása tarthatatlanná vált, számot vetett politikai kudarcával. Élete hátralévő egy évében kicsapongó életet élt, majd 1889 január 29-én elkocsizott Mayerlingbe Vetsera Mária bárónővel. Másnap hajnalban következett be a tragédia. Pontos részletek nem ismertek, öngyilkosság vagy politikai merénylet? Talán már sohasem tudjuk meg: mi is történt azon a januári szerda hajnalon?
Gondolatok a magyar építészet történetéről
A magyar művészeti ágak közül talán az építészet a legfontosabb, amely a maga komplexitásával lehetővé teszi a nemzet kultúrájának megértését. Nemcsak az alkotások darabszáma és minősége, hanem a létrehozásukat meghatározó földrajzi környezete miatt is, amely szinte garantálta az - évszázadok során virágzó - magyarországi építészet változatosságát.
A történelmi Magyarország etnikailag sokszínű terület volt, amely ezer éves története során számos megpróbáltatást élt át: a 13. században tatár dúlás, a 16. század első harmadától 150 éves török hódoltság, és a Habsburg Birodalomnak alárendelt félgyarmati lét, majd a 20. században az első világháborút követő területveszteség, és a második világháború óriási pusztítása.
Minden katasztrófát bevándorlási hullám - vagy tudatos betelepítés - és új építkezések követtek. Ezek a hányattatások növelték és megerősítették a magyarság képességét a túlélésre és a megfelelő kulturális kifejezésmód megtalálására. Ugyanakkora magyarországi építészetben megfigyelhetők az Európa különböző részeiről érkező hatások is. Váltakozó intenzitású német, francia és olasz befolyás tapasztalható bizonyos épülettípusok és egyes országrészek esetében.
Az évszázadok alatt - azonban - sajátosan magyarrá vált az ország építészete, ami elsősorban kellemes tömegalakításban és a díszítés mértékletességében fejeződött ki. A 19. század végén és a 20. század elején aztán, a magyar építészek érdeklődéssel fordultak a keleti őshaza felé. Stíluskeresésük, amely a népművészetre és az ázsiai eredetű díszítőformákra alapul, hatással van még kortárs építészetünkre is.
A történelmi Magyarország etnikailag sokszínű terület volt, amely ezer éves története során számos megpróbáltatást élt át: a 13. században tatár dúlás, a 16. század első harmadától 150 éves török hódoltság, és a Habsburg Birodalomnak alárendelt félgyarmati lét, majd a 20. században az első világháborút követő területveszteség, és a második világháború óriási pusztítása.
Minden katasztrófát bevándorlási hullám - vagy tudatos betelepítés - és új építkezések követtek. Ezek a hányattatások növelték és megerősítették a magyarság képességét a túlélésre és a megfelelő kulturális kifejezésmód megtalálására. Ugyanakkora magyarországi építészetben megfigyelhetők az Európa különböző részeiről érkező hatások is. Váltakozó intenzitású német, francia és olasz befolyás tapasztalható bizonyos épülettípusok és egyes országrészek esetében.
Az évszázadok alatt - azonban - sajátosan magyarrá vált az ország építészete, ami elsősorban kellemes tömegalakításban és a díszítés mértékletességében fejeződött ki. A 19. század végén és a 20. század elején aztán, a magyar építészek érdeklődéssel fordultak a keleti őshaza felé. Stíluskeresésük, amely a népművészetre és az ázsiai eredetű díszítőformákra alapul, hatással van még kortárs építészetünkre is.
Új királyi család Európában
Közismert, hogy Napóleon olasz származású, korzikai családban született, és miután kadétból Franciaország császárává emelkedett, kiterjedt családját igyekezett királyi hatalomhoz juttatni a meghódított országok trónjain. Joseph bátyját előbb nápolyi majd később spanyol, Louis öccsét holland, Jérome öccsét pedig vesztfáliai királlyá emelte. Leánytestvéreit pedig hercegekhez adta nőül. Napóleon bukása után azonban egyikük sem tudta megtartani királyi címét, ám a császár egyik kiváló tábornoka szerencsésebbnek bizonyult.
Jean-Baptiste Bernadotte tábornok Svédország királya lett, és dinasztiát alapított. Bernadott dél-franciaországi földbirtokos, nemesi családból származott. Apja ügyvédként működött, de ő - Napóleonhoz hasonlóan - a katonai pályát választotta. És szerencse csillaga őt is a magasba repítette, tábornok lett, s végül a katonai ranglétra csúcsára került: 1804-ben Franciaország marsalljává nevezték ki.
Egy évvel később - a császártól - megkapta a hercegi címet és Monte Corvo hercege lett. De Napóleonnal nem volt felhőtlen a viszonya, mivel Bernadotte nem mindenben osztotta a császár nézeteit. A nagyobb büntetéstől - valószínűleg - csak Napóleon családjához fűződő rokoni kapcsolata mentette meg. Bernadotte ugyanis feleségül vette Napóleon korábbi menyasszonyát, Joseph Bonaparte feleségének a nővérét.
A svéd parlament 1810-ben - valószínűleg Napóleon kegyeit keresve - Bernadotte marsallt választotta a gyermektelen XIII. Károly király utódjául. Bernadotte azonban, nagyon taktikusan, azonnal nem fogadta el a királyi címet, de a svéd politika irányítását a kezébe vette. Egyesítette Norvégiát Svédországgal, és úgy intézte, hogy az ország szigorúan tartsa távol magát az európai ügyektől, maradjon semleges. Ezt a semlegességi politikát a svédek azóta is megtartották.
A császárság bukását követően, három évvel azután, hogy Napóleont Szent Ilona szigetére száműzték, Bernadotte marsallt végül is, XIV. Károly János néven Svédország királyává koronázták. A napjainkban is uralkodó svéd király, XVI. Károly Gusztáv az ő egyenesági leszármazottja.
Jean-Baptiste Bernadotte tábornok Svédország királya lett, és dinasztiát alapított. Bernadott dél-franciaországi földbirtokos, nemesi családból származott. Apja ügyvédként működött, de ő - Napóleonhoz hasonlóan - a katonai pályát választotta. És szerencse csillaga őt is a magasba repítette, tábornok lett, s végül a katonai ranglétra csúcsára került: 1804-ben Franciaország marsalljává nevezték ki.
Egy évvel később - a császártól - megkapta a hercegi címet és Monte Corvo hercege lett. De Napóleonnal nem volt felhőtlen a viszonya, mivel Bernadotte nem mindenben osztotta a császár nézeteit. A nagyobb büntetéstől - valószínűleg - csak Napóleon családjához fűződő rokoni kapcsolata mentette meg. Bernadotte ugyanis feleségül vette Napóleon korábbi menyasszonyát, Joseph Bonaparte feleségének a nővérét.
A svéd parlament 1810-ben - valószínűleg Napóleon kegyeit keresve - Bernadotte marsallt választotta a gyermektelen XIII. Károly király utódjául. Bernadotte azonban, nagyon taktikusan, azonnal nem fogadta el a királyi címet, de a svéd politika irányítását a kezébe vette. Egyesítette Norvégiát Svédországgal, és úgy intézte, hogy az ország szigorúan tartsa távol magát az európai ügyektől, maradjon semleges. Ezt a semlegességi politikát a svédek azóta is megtartották.
A császárság bukását követően, három évvel azután, hogy Napóleont Szent Ilona szigetére száműzték, Bernadotte marsallt végül is, XIV. Károly János néven Svédország királyává koronázták. A napjainkban is uralkodó svéd király, XVI. Károly Gusztáv az ő egyenesági leszármazottja.
Királyi románc
Mai fiatal pár egy mai szerelmi kapcsolat kellős közepén: Vilmos herceg és Kate Middleton a hagyományos utat követve idén összeköti-e az életét?
Úgy tűnik, hogy az új királyi esküvő egyre valószínűbb. Ami abból is következik, hogy a királyi ház tudósítói és fotósai megszállottan elemezgetik az idei év hivatalos programjainak időpontjait, megpróbálják kideríteni, hogy melyik nap szabad a nagy eseményre. Többen biztosra veszik, hogy az esküvőre idén még biztosan sor kerül.
De ha egy ideig még várni kell is, annak sincs nagy jelentősége, hiszen - egyébként is - a mai párok kapcsolata olykor felbomlik, aztán újra össze jönnek és elvannak akár a harmincas éveik is.
Kate és Vilmos kapcsolata tipikusan mai románc klasszikus előadásban. Egy a herceghez közeli forrás szerint rövid szakításuk is csupán "látványos mutatvány volt, hogy letudják rázni a sajtót". Egymás iránti rajongásuk kölcsönös, nemcsak Kate rajong a hercegért.
Kate Middleton intelligens, 26 éves, kiválóak a középiskolai eredményei és az egyetemen művészettörténetet tanult. Vilmossal a St.Andrews Egyetemen találkozott. Megismerkedésüket követően összebarátkoztak, majd másodévben - másik két diák társukkal együtt, közös lakásba költöztek és hamarosan - intim kapcsolatba kerültek. Viszonyukat egyik diáktársuk tipikus diákkapcsolatként jellemezte. Vilmos herceg egyetemi tanulmányainak évei alatt eléggé a maga ura volt, s így a fiatalok kapcsolata a kíváncsi tekintetektől távol bontakozhatott ki.
Kate családja nem tartozik a felső osztályhoz, de a szülők támogatják a lányukat, és táplálják az önbizalmát. Édesanyja, Carole légikisasszony volt, apja, Michael pedig pilóta. Kate a St.Andrews elvégzése után a Jigsaw divatcégnél helyezkedett el, heti négy napot dolgozott náluk mint divatkellék-beszerző. Érdekli a divat, nagy rajongója Issának, a brazil divattervezőnek.
Kate józan és összeszedett "hercegnő", híján minden talmi csillogásnak. Várhatóan a királyi család tagjának hitveseként sem fogja minden áron a sajtó figyelmét keresni, ahogyan azt Diana hercegnő tette. A királyi családnak ez a nemzedéke nagyon vágyik arra, hogy normális legyen, ellentétben Sarah Fergusonnal és Diana hercegnővel, akik a hírnévre vágytak, még ha ez kelepcékkel és tragédiával járt is.
Hugo Vickers, a királyi család életrajzírója foglalta össze Vilmos herceg és Kate Middleton helyzetét: "ha az ember megpróbálná megrajzolni az ideális trónörökös képét, Vilmos herceg nagyon is megfelelne ennek a képnek, s ha a trónörökös-feleségekről esik szó, úgy tűnik, mintha ugyanezt mondhatnánk el Kate Middletonról is, akinek szurkolok".
Úgy tűnik, hogy az új királyi esküvő egyre valószínűbb. Ami abból is következik, hogy a királyi ház tudósítói és fotósai megszállottan elemezgetik az idei év hivatalos programjainak időpontjait, megpróbálják kideríteni, hogy melyik nap szabad a nagy eseményre. Többen biztosra veszik, hogy az esküvőre idén még biztosan sor kerül.
De ha egy ideig még várni kell is, annak sincs nagy jelentősége, hiszen - egyébként is - a mai párok kapcsolata olykor felbomlik, aztán újra össze jönnek és elvannak akár a harmincas éveik is.
Kate és Vilmos kapcsolata tipikusan mai románc klasszikus előadásban. Egy a herceghez közeli forrás szerint rövid szakításuk is csupán "látványos mutatvány volt, hogy letudják rázni a sajtót". Egymás iránti rajongásuk kölcsönös, nemcsak Kate rajong a hercegért.
Kate Middleton intelligens, 26 éves, kiválóak a középiskolai eredményei és az egyetemen művészettörténetet tanult. Vilmossal a St.Andrews Egyetemen találkozott. Megismerkedésüket követően összebarátkoztak, majd másodévben - másik két diák társukkal együtt, közös lakásba költöztek és hamarosan - intim kapcsolatba kerültek. Viszonyukat egyik diáktársuk tipikus diákkapcsolatként jellemezte. Vilmos herceg egyetemi tanulmányainak évei alatt eléggé a maga ura volt, s így a fiatalok kapcsolata a kíváncsi tekintetektől távol bontakozhatott ki.
Kate családja nem tartozik a felső osztályhoz, de a szülők támogatják a lányukat, és táplálják az önbizalmát. Édesanyja, Carole légikisasszony volt, apja, Michael pedig pilóta. Kate a St.Andrews elvégzése után a Jigsaw divatcégnél helyezkedett el, heti négy napot dolgozott náluk mint divatkellék-beszerző. Érdekli a divat, nagy rajongója Issának, a brazil divattervezőnek.
Kate józan és összeszedett "hercegnő", híján minden talmi csillogásnak. Várhatóan a királyi család tagjának hitveseként sem fogja minden áron a sajtó figyelmét keresni, ahogyan azt Diana hercegnő tette. A királyi családnak ez a nemzedéke nagyon vágyik arra, hogy normális legyen, ellentétben Sarah Fergusonnal és Diana hercegnővel, akik a hírnévre vágytak, még ha ez kelepcékkel és tragédiával járt is.
Hugo Vickers, a királyi család életrajzírója foglalta össze Vilmos herceg és Kate Middleton helyzetét: "ha az ember megpróbálná megrajzolni az ideális trónörökös képét, Vilmos herceg nagyon is megfelelne ennek a képnek, s ha a trónörökös-feleségekről esik szó, úgy tűnik, mintha ugyanezt mondhatnánk el Kate Middletonról is, akinek szurkolok".
Ember a Holdon
Alig több, mint negyven évvel ezelőtt, 1969. július 16-án indult az Apollo-11 űrhajó a Kennedy Űrközpontból, hogy elsőként vigyen embert a Holdra. Négy nap múlva, miután az űrjármű leszállt a holdfelszínre, Neil Armstrong, Buzz Aldrin és Michael Collins asztronauták az űrkorszak hőseivé váltak.
Nyolc évvel korábban - 1961. május 25-én - John F. Kennedy, az Amerikai Egyesült Államok elnöke hirdette meg a programot: "Hiszem, hogy nemzetünknek kell elérnie azt célt, hogy még az évtized vége előtt embert juttasson a holdra, valamint, hogy szerencsésen vissza is hozza a Földre". Több százezer ember kitartó munkájára volt szükség ahhoz, hogy ez az álom megvalósuljon, és bekövetkezzen a történelmi pillanat. Floridában azon a reggelen könnyű szellő lengedezett, a hőmérő több, mint 29 fokot mutatott, és a látótávolság meghaladta a 15 kilométert. Az Apollo-11 lassan emelkedett, az emelkedő űrhajó robaja elnyomta a milliónyi néző üdvrivalgását.
A holdbéli nyugalom tengere délkeleti sarkának egy szeglete lett a kiszemelt leszállóhely, miután a korábbi missziók során készült fénykép felvételek azt mutatták, hogy ott viszonylag sík a terület, nincsenek kráterek és vándorkövek. Neil Amstrong 1969. július 20-án, houstoni idő szerint 15 óra 17 perckor lépett a Hold felszínére.
"Ez kis lépés az embernek, óriási lépés az emberiségnek" - voltak a Holdra lépő ember első szavai. A Holdat a semmiféle légkör által meg nem szűrt napfény világította meg, az atmoszféra híján ragyogóan tiszta kilátás nyílt és ámulatba ejtő látványt nyújtott a holdi fény és árnyék erőteljes kontrasztja. Kék égbolt helyett végeérhetetlen fekete bársonytakaró borult föléjük, s mivel a nehézkedési erő a Holdon csak hatoda a földinek, erőteljes késztetést éreztek, hogy ugrabugráljanak a karibi strandok fövenyét idéző felső porrétegen. Kitűzték az amerikai zászlót, majd begyűjtötték a - geológusok által nagyon várt - hold mintákat. Hold felszíni tevékenységük mindösszesen két óra negyven percre korlátozódott. Armstrong és Aldrin - a holdkomppal - indultak vissza, hogy csatlakozzanak az Apollo-11-el felettük, a Hold körül keringő Collinshoz.
Miután leszálltak a Csendes-óceánon a helikopter a Hornet repülőgép-hordozóra szállította őket, ahol karantén és három hetes vesztegzár várta az asztronautákat.
"Feladat teljesítve, Elnök úr!"
Nyolc évvel korábban - 1961. május 25-én - John F. Kennedy, az Amerikai Egyesült Államok elnöke hirdette meg a programot: "Hiszem, hogy nemzetünknek kell elérnie azt célt, hogy még az évtized vége előtt embert juttasson a holdra, valamint, hogy szerencsésen vissza is hozza a Földre". Több százezer ember kitartó munkájára volt szükség ahhoz, hogy ez az álom megvalósuljon, és bekövetkezzen a történelmi pillanat. Floridában azon a reggelen könnyű szellő lengedezett, a hőmérő több, mint 29 fokot mutatott, és a látótávolság meghaladta a 15 kilométert. Az Apollo-11 lassan emelkedett, az emelkedő űrhajó robaja elnyomta a milliónyi néző üdvrivalgását.
A holdbéli nyugalom tengere délkeleti sarkának egy szeglete lett a kiszemelt leszállóhely, miután a korábbi missziók során készült fénykép felvételek azt mutatták, hogy ott viszonylag sík a terület, nincsenek kráterek és vándorkövek. Neil Amstrong 1969. július 20-án, houstoni idő szerint 15 óra 17 perckor lépett a Hold felszínére.
"Ez kis lépés az embernek, óriási lépés az emberiségnek" - voltak a Holdra lépő ember első szavai. A Holdat a semmiféle légkör által meg nem szűrt napfény világította meg, az atmoszféra híján ragyogóan tiszta kilátás nyílt és ámulatba ejtő látványt nyújtott a holdi fény és árnyék erőteljes kontrasztja. Kék égbolt helyett végeérhetetlen fekete bársonytakaró borult föléjük, s mivel a nehézkedési erő a Holdon csak hatoda a földinek, erőteljes késztetést éreztek, hogy ugrabugráljanak a karibi strandok fövenyét idéző felső porrétegen. Kitűzték az amerikai zászlót, majd begyűjtötték a - geológusok által nagyon várt - hold mintákat. Hold felszíni tevékenységük mindösszesen két óra negyven percre korlátozódott. Armstrong és Aldrin - a holdkomppal - indultak vissza, hogy csatlakozzanak az Apollo-11-el felettük, a Hold körül keringő Collinshoz.
Miután leszálltak a Csendes-óceánon a helikopter a Hornet repülőgép-hordozóra szállította őket, ahol karantén és három hetes vesztegzár várta az asztronautákat.
"Feladat teljesítve, Elnök úr!"
Gólok, hűség, szeretet
Budapest vendége volt 2009 július közepén a Herta Berlin SC labdarúgócsapata. A Ferencvárosi TC-vel játszott - és nyert - előkészületi mérkőzést a Bundesliga egyik sztár csapata.
Most ismerkedjünk meg a német első liga 4. helyezettjével, röviden tekintsük át a csapat történetét, mit is kell tudnunk róla? Egyet biztosan, hogy a jelenlegi keret egyik alapembere - magyar idegenlégiósa - Dárdai Pál, a magyar válogatott 57-szeres játékosa.
Kezdjük az elején: a klubot, a Herta Berlin SC-t 1892. július 25-én alapították. Az azóta eltelt 117 évben sok minden történt, sok sikert és sok kudarcot megélt a kék-fehér egyesület. A klub első aranykora a két világháború közötti időszakra esik, amikor kétszer, 1930-ban és 1931-ben megnyerte az össznémet bajnokságot. Ugyanis a Bundesliga 1963-as megalakítása előtt Németországban tartományi és regionális sorozatokat szerveztek, és ezek győztesei játszották a bajnoki döntőt.
A Bundesliga első idényében - 1963-ban, alapító tagként - ott találjuk a csapatot, de abben a szezonban csak a 14. helyen végeztek, mint a következő idényben is, de az utóbbi akkor a kiesést jelentette a legmagasabb osztályból. Az élvonalba az 1970-es szezonban jutott vissza a csapat, és kétszer egymás után a harmadik helyen végzett. Érdekes tudnunk, hogy az 1969 és 1972 közötti időszakban itt játszott - az akkori definíció szerint disszidensnek, azaz engedély nélküli országelhagyónak számító - Varga Zoltán, a Ferencváros briliáns tehetségű játékosa is.
Az 1973-as 13. helyezés után igazán meglepő siker volt, hogy két évvel később a kor akkori szupercsapata, a Borussia Mönchengladbach mögött a második helyet szerezte meg. Máig ez a klubrekord!
A nyolcvanas évek igazi hullámvasút: 1980 tavaszán kiesés, két év után feljutás, 1983-ban újabb kiesés, hét szezon a második vonalban, majd újabb feljutás, újabb utolsó helyezés, ismét hat évad a másodosztályban (sőt még a harmadik ligában is), és ezután következett a "magyar" időszak.
1997 januárban még a második ligás Herta BSC-hez érkezett a pécsi nevelésű húsz esztendős középpályás Dárdai Pál, majd fél évvel később a kapus Király Gábor. A két játékosnak nagy szerepe volt abban, hogy az élvonalba visszakerülő csapat azóta meg tudta őrizni első ligás tagságát. Voltak harmadik helyezettek is, legutóbb a negyedik helyen végeztek.
Király Gábor közben 2004-ben Angliába igazolt (jelenleg a 1860 München játékosa), de Dárdai Pál maradt, és lassan ő lett a klub legendája: 269 bajnoki találkozón viselte a kék-fehér mezt, s már csak 12 mérkőzésen kell szerepelnie, hogy megdöntse Michael Sziedat klub rekordját. Ő mondta Dárdai Pálról, hogy "...a csapat leghűségesebb alakja, nagyszerű ember és kiváló futballista. Nagyon örülök, hogy szinte bizonyosan ő dönti meg a rekordomat. Ha valaki megérdemli ezt a büszke címet, akkor Dárdai Pál az".
Most ismerkedjünk meg a német első liga 4. helyezettjével, röviden tekintsük át a csapat történetét, mit is kell tudnunk róla? Egyet biztosan, hogy a jelenlegi keret egyik alapembere - magyar idegenlégiósa - Dárdai Pál, a magyar válogatott 57-szeres játékosa.
Kezdjük az elején: a klubot, a Herta Berlin SC-t 1892. július 25-én alapították. Az azóta eltelt 117 évben sok minden történt, sok sikert és sok kudarcot megélt a kék-fehér egyesület. A klub első aranykora a két világháború közötti időszakra esik, amikor kétszer, 1930-ban és 1931-ben megnyerte az össznémet bajnokságot. Ugyanis a Bundesliga 1963-as megalakítása előtt Németországban tartományi és regionális sorozatokat szerveztek, és ezek győztesei játszották a bajnoki döntőt.
A Bundesliga első idényében - 1963-ban, alapító tagként - ott találjuk a csapatot, de abben a szezonban csak a 14. helyen végeztek, mint a következő idényben is, de az utóbbi akkor a kiesést jelentette a legmagasabb osztályból. Az élvonalba az 1970-es szezonban jutott vissza a csapat, és kétszer egymás után a harmadik helyen végzett. Érdekes tudnunk, hogy az 1969 és 1972 közötti időszakban itt játszott - az akkori definíció szerint disszidensnek, azaz engedély nélküli országelhagyónak számító - Varga Zoltán, a Ferencváros briliáns tehetségű játékosa is.
Az 1973-as 13. helyezés után igazán meglepő siker volt, hogy két évvel később a kor akkori szupercsapata, a Borussia Mönchengladbach mögött a második helyet szerezte meg. Máig ez a klubrekord!
A nyolcvanas évek igazi hullámvasút: 1980 tavaszán kiesés, két év után feljutás, 1983-ban újabb kiesés, hét szezon a második vonalban, majd újabb feljutás, újabb utolsó helyezés, ismét hat évad a másodosztályban (sőt még a harmadik ligában is), és ezután következett a "magyar" időszak.
1997 januárban még a második ligás Herta BSC-hez érkezett a pécsi nevelésű húsz esztendős középpályás Dárdai Pál, majd fél évvel később a kapus Király Gábor. A két játékosnak nagy szerepe volt abban, hogy az élvonalba visszakerülő csapat azóta meg tudta őrizni első ligás tagságát. Voltak harmadik helyezettek is, legutóbb a negyedik helyen végeztek.
Király Gábor közben 2004-ben Angliába igazolt (jelenleg a 1860 München játékosa), de Dárdai Pál maradt, és lassan ő lett a klub legendája: 269 bajnoki találkozón viselte a kék-fehér mezt, s már csak 12 mérkőzésen kell szerepelnie, hogy megdöntse Michael Sziedat klub rekordját. Ő mondta Dárdai Pálról, hogy "...a csapat leghűségesebb alakja, nagyszerű ember és kiváló futballista. Nagyon örülök, hogy szinte bizonyosan ő dönti meg a rekordomat. Ha valaki megérdemli ezt a büszke címet, akkor Dárdai Pál az".
Mi marad utána? Elment a popikon...
A meglehetősen ellentmondásos megítélésű popikon távozása Elvis Presley, John Lennon és Freddie Mercury halálához hasonló hisztériát váltott ki világszerte. S akárcsak életét, halálát is találgatások sora övezi. Bizonyos feltételezések szerint a - hipochonderként ismert - sztár szíve túlzott gyógyszerfogyasztás, illetve a fájdalomcsillapítók mértéktelen használata miatt állt le. Az egykori önmagára már csak alig emlékeztető Michael Jackson visszatérése - a 2009 júliusában induló, ötven előadásra tervezett - nyári gigaturnéjával már nem valósulhatott meg.
Az 1958-ban, az Indiana államban lévő Garyben született Michael Joseph Jackson sikerekben és bukásokban egyaránt bővelkedő karrierje már hatéves korában elkezdődött. Ekkor tűnt föl a családi zenekarként induló "Jackson5" nevű együttesben, ami később a "The Jacksons" néven Amerika történetének legsikeresebb fekete együttese lett.
1979-ben, az "Off the Wall" címet viselő első szóló albumával debütált, de igazán 1982-ben, a "Thriller" című lemezének megjelenésével vált szupersztárrá. Az 1984-es Grammy-díjkiosztó gálán egy este folyamán hét díjat zsebelt be, amit azóta sem múlt fölül senki.
A sokak által minden idők legjobb poplemezének tekintett "Thriller" nemcsak zenei megújulást hozott, hanem a címadó dalhoz forgatott videoklip is mérföldkőnek számított. A különleges horrortörténetbe ágyazott néhány perces sztori, valamint a nyolcvanas évek popzenei hangzását egyértelműen kijelölő - a későbbi, balladaszerű Jacko-számokat már csírájában magában hordozó - album hatással volt még az ezredforduló popzenei kultúrájára is. És egyúttal utat nyitott az afroamerikai származású előadóművészek előtt. A színpadi látványban, sajátos mozgásban és egyedi öltözködésben is új utakon járó, extravagáns előadóművész karrierje ezután teljesedett ki igazán.
Michael Jackson jótékonysági szervezetek sokaságát támogatta, sokkoló képekkel igyekezett felhívni a világ figyelmét az afrikai éhezőkre, a faji megkülönböztetés áldozataira, a legkülönbözőbb előítéletek világot romboló hatásaira. A "Black or White" című slágerének videoklipje a vizuális technika úttörője lett, ekkor alkalmazták ugyanis a világon először azt az effektet, amellyel egy arc átalakíthatóvá vált filmen.
Míg karrierje a csúcson járt, magánélete egyre ellentmondásosabb hírektől volt hangos. Mára már a teljesen elszegényedő, több száz milliós adósságot felhalmozó, magánéletében pszichés zavarokkal és gátlásokkal küszködő, a pop zene királyának tartott Jacksont - most már tudjuk - idejekorán felemésztette a show-business. Vitathatatlan zenei zsenije ellenére kegyetlen árat fizetett érte.
Az 1958-ban, az Indiana államban lévő Garyben született Michael Joseph Jackson sikerekben és bukásokban egyaránt bővelkedő karrierje már hatéves korában elkezdődött. Ekkor tűnt föl a családi zenekarként induló "Jackson5" nevű együttesben, ami később a "The Jacksons" néven Amerika történetének legsikeresebb fekete együttese lett.
1979-ben, az "Off the Wall" címet viselő első szóló albumával debütált, de igazán 1982-ben, a "Thriller" című lemezének megjelenésével vált szupersztárrá. Az 1984-es Grammy-díjkiosztó gálán egy este folyamán hét díjat zsebelt be, amit azóta sem múlt fölül senki.
A sokak által minden idők legjobb poplemezének tekintett "Thriller" nemcsak zenei megújulást hozott, hanem a címadó dalhoz forgatott videoklip is mérföldkőnek számított. A különleges horrortörténetbe ágyazott néhány perces sztori, valamint a nyolcvanas évek popzenei hangzását egyértelműen kijelölő - a későbbi, balladaszerű Jacko-számokat már csírájában magában hordozó - album hatással volt még az ezredforduló popzenei kultúrájára is. És egyúttal utat nyitott az afroamerikai származású előadóművészek előtt. A színpadi látványban, sajátos mozgásban és egyedi öltözködésben is új utakon járó, extravagáns előadóművész karrierje ezután teljesedett ki igazán.
Michael Jackson jótékonysági szervezetek sokaságát támogatta, sokkoló képekkel igyekezett felhívni a világ figyelmét az afrikai éhezőkre, a faji megkülönböztetés áldozataira, a legkülönbözőbb előítéletek világot romboló hatásaira. A "Black or White" című slágerének videoklipje a vizuális technika úttörője lett, ekkor alkalmazták ugyanis a világon először azt az effektet, amellyel egy arc átalakíthatóvá vált filmen.
Míg karrierje a csúcson járt, magánélete egyre ellentmondásosabb hírektől volt hangos. Mára már a teljesen elszegényedő, több száz milliós adósságot felhalmozó, magánéletében pszichés zavarokkal és gátlásokkal küszködő, a pop zene királyának tartott Jacksont - most már tudjuk - idejekorán felemésztette a show-business. Vitathatatlan zenei zsenije ellenére kegyetlen árat fizetett érte.
Miért harcoltak a nyelvújítók?
Az igazi nyelvújítót nem a magyar nyelv elfogult imádata jellemzi, hanem sokkal inkább a kritikus szemlélet, mind a szavakat, mind a grammatikai szabályokat illetően. "A nyelv dolgában nem a szokásos a fő törvény" - vallotta a legfőbb nyelvújító Kazinczy Ferenc.
Vezér és hada nemcsak elméletben vívja harcát: már a csata megkezdésére is egy verseskötet hangjával szólítja fel híveit. A "Tövisek és virágok" Kazinczy 1811-es epigrammakötete, amellyel az ortológusokat több szintű támadással sújtja, egyrészt a versekben csattanósan és gunyorosan, kemény éllel megfogalmazott gondolatokkal, másrészt a versek által reprezentált modern nyelvhasználattal. Sikerült is, hiszen ez a kötet sokak indulatait felkorbácsolta a másik oldalon.
Az ortológus tábor 1813-ban válaszol, megjelenteti a "Mondolat" című gúnyiratát. Ebben ők is gyártanak néhány új szót, amellyel nevetségessé kívánják tenni az ellen oldalt és magyarító kedvüket elvenni.
De hát nem igazán eredményes az akció, mert az újítók az 1815-ös "Felelet"-tel műfaji iskolát teremtenek: megjelenik és bevonul a magyar írásművészetbe a pamflet műfaja. Kazinczyt az új generáció képviselői - többek között a szárnyai alatt induló fiatal kritikus és költő, Kölcsey Ferenc - intik a megegyezés keresésére. Végül is a nyelvújító tábor erőfeszítései eredménnyel végződtek, habár igazából ezt csak az azóta eltelt idő tudta igazolni.
Vezér és hada nemcsak elméletben vívja harcát: már a csata megkezdésére is egy verseskötet hangjával szólítja fel híveit. A "Tövisek és virágok" Kazinczy 1811-es epigrammakötete, amellyel az ortológusokat több szintű támadással sújtja, egyrészt a versekben csattanósan és gunyorosan, kemény éllel megfogalmazott gondolatokkal, másrészt a versek által reprezentált modern nyelvhasználattal. Sikerült is, hiszen ez a kötet sokak indulatait felkorbácsolta a másik oldalon.
Az ortológus tábor 1813-ban válaszol, megjelenteti a "Mondolat" című gúnyiratát. Ebben ők is gyártanak néhány új szót, amellyel nevetségessé kívánják tenni az ellen oldalt és magyarító kedvüket elvenni.
De hát nem igazán eredményes az akció, mert az újítók az 1815-ös "Felelet"-tel műfaji iskolát teremtenek: megjelenik és bevonul a magyar írásművészetbe a pamflet műfaja. Kazinczyt az új generáció képviselői - többek között a szárnyai alatt induló fiatal kritikus és költő, Kölcsey Ferenc - intik a megegyezés keresésére. Végül is a nyelvújító tábor erőfeszítései eredménnyel végződtek, habár igazából ezt csak az azóta eltelt idő tudta igazolni.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)