"Ha jelennek halványul sugára
Régi fény ragyog fel honára"
(Garay)
Több mint fél évezredes fennállása után a magyar huszár, a honfoglaló magyar könnyűlovas utóda, a második nagy világégést követően letette végleg a fegyvert. Legfőbb fegyvertársa a ló pedig a sport világába talált új kihívásokat.
Az ember két legjobb barátja az állatvilágból a ló és a kutya. Élete során ezek állnak hozzá a legközelebb. A ló nemcsak, mint fontos szállító és igavonó eszköz jutott szerephez, és lett az ember bensőséges, hű háziállata, hanem gyorsasága következtében a hadművészet világában tett szert jelentőségre.
A ló harceszközként nem mint hátasló tűnt fel először a hadtörténelemben, hanem mint hámos ló, könnyű csata kocsikba fogva. A ló segítségével gázolták le - már kétezer évvel k.e. - az indogermán népek az elő-ázsiai és ősindiai kultúrnépeket.
A csatakocsik világa után következett a lovas-harcosok időszaka. Ázsia felől özönlötték el gyors lovas harci egységeikkel - a középkor végéig - Közép- és Nyugat-Európa nagy részét a szkíták, hunok, avarok, magyarok, mongolok, törökök és az arabok.
Az ázsiai könnyűlovassággal szemben a csatatereken a lovagrendek fejtettek ki - páncélban, nehezebb lovaikon - némi ellenállást. Ez időben csúcspontját érte el a lovas harci kultúra. A harcterületet a ló, mint csataló tökéletesen uralta.
A tűzfegyverek feltalálása hozott ezután fordulatot, de a napóleoni háborúk végéig a lovasság megtartotta csatadöntő szerepét. A kézifegyverek gyors tüzelésű irányba történő fejlődése a napóleoni háborúkat követően viszont már csökkentette a lovasság régi értelemben vett harcértékét, de még mindig a lovastömegek összecsapásának volt döntő jelentősége. És a tűzerő gyors és meglepő bevetését is a gyorsan mozgó lovasság biztosította.
Végül a gyorstüzelő géppuska bevezetése és a tüzérség gépesítése vetett véget a lovasalakulatok harceszközként való alkalmazásának. A ló sebességét pedig a motorizáció győzte le.
A huszadik század nagy háborúiban még alkalmaztak nagy lovas seregtesteket, lovasrohamok is előfordultak, a ló nagy távolságokat leküzdő képessége még érvényesült a nagy kiterjedésű frontokon. De a sereglovasság már elveszítette csata döntő jelentőségét.
A nagy háborúk után a ló sporteszközzé vált, de megtartotta egykori harceszköz teljesítmény jellemzőit: a gyorsaság, a kitartás és a győzni akarás tulajdonságait!